Somág | Gyermek angol – angol gyermekeknek - Angol oktatás és on-line tananyag gyermekeknek

Gyereknevelés

Beküldve: február 16th, 2011 | Szerző: | Kategória: Blog | Nincsenek hozzászólások »

Múltkori bejegyzésemben zárójelesen utaltam a korai nevelés fontosságára. Szeretnék most néhány karaktert erre a témára is szánni, mert gyakorló pedagógusként fontosnak érzem, hogy pár dologra rávilágítsak. Nem akarom itt „osztani az észt”, én is csak az utóbbi évek kutatási eredményeit olvasva döbbentem rá az első évek meghatározó szerepére. Ezek ugyanis azt tárták fel, hogy egy gyerek későbbi viselkedését meghatározó nevelés gyakorlatilag 6 éves korára véget ér. És különösen fontos az első 3 év! Azt gondolnánk, hogy egy csecsemővel nincs különösebben sok gond. Elég, ha tele a pocija és tiszta a pelusa. Nos, ez nem egészen így van. Már akkor jó, ha elkezdünk „foglalkozni” vele, mikor még csak visszamosolyog, és boldogan kalimpál kézzel-lábbal, ha szólunk hozzá. Persze a „foglalkozás” alatt nem a direkt tanítást értem. (Láttam már 1-2 éveseket, akiket dinoszaurusz fajták képeivel bombáztak, netán olvasni tanították, ’korának megfelelően’. Nos, biztos hatékony, de nem biztos, hogy célravezető. Szerintem!) Az együtt játszás, mesélés, mondókázás, a világ felfedezése együtt egy-egy séta alkalmával épp elég, s boldoggá teszi a gyermeket és szülőt egyaránt. Ha együtt vagyunk csemeténkkel, s megtanítjuk, hogy nem húzzuk a macska farkát, még ha érdekes hangot ad is ki, vagy a homokozó lapát nem a másik fejbe verésére való, nos akkor nevelünk, s kialakulnak a későbbi viselkedési formák. A tanító néni már nem lesz képes helyrehozni azt, amit az elején mi rontottunk el. Legyen akármilyen jó szakember is, hozott anyagból dolgozik!


A hangképzés kialakulása

Beküldve: február 3rd, 2011 | Szerző: | Kategória: Blog | Nincsenek hozzászólások »

Maradjunk egy kicsit a hangok képzésénél. Természetes számunkra, hogy egy magyar tisztán ejti a magyar szavakat, s akcentussal beszél bármilyen idegen nyelvet. Méghozzá jellegzetesen magyar akcentussal! S el se gondolkodunk azon, vajon miért is van ez így.

Nos, ha egy gyerek megszületik, olyan, mint egy tiszta tábla. Attól függ, mi kerül fel rá, hogy milyen ingerek érik életének első néhány évében. (Ez a nevelésére is vonatkozik!!!)

Egy csecsemő a világ összes nyelvében létező beszédhang kiejtésére képes (s más hangok létrehozására is). Gondoljunk csak vissza, milyen jókat derültünk gügyögő babánkon, mikor képtelennél képtelenebb hangokkal szórakoztatott minket. Aztán, hogy ebből a készletből mi marad meg, az attól függ, melyik hangok kapnak megerősítést a későbbiek során. Vagyis az őt körülvevők milyen hangkészletet használnak. A dzsungelből előkerült farkasok közt nevelkedő gyerek „farkasul” kommunikál, és soha nem fog megtanulni „rendesen” beszélni. De ha vegyes nyelvi környezetben nő fel egy gyerek, mindegyik nyelv hangkészletét képes lesz használni.

(2011. február 1.)


Restart

Beküldve: január 22nd, 2011 | Szerző: | Kategória: Blog | Nincsenek hozzászólások »

Kissé lefárasztott a tavalyi év. Nyáron a táborokkal voltam elfoglalva, aztán pedig egy örömteli esemény kötötte le az összes energiámat: kertes házra cseréltük lakásunkat. Mit mondjak, itt azért „valamivel” több a tennivaló. Főleg, hogy nem egy kulcsrakész, vagy egy teljesen felújított házról beszélünk. Persze örömmel tesszük a dolgunkat, s már alig várjuk a tavaszt! Tele lesz a kert meglepetéssel…

Most azonban elérkezettnek látom az időt blogom újraindítására. Remélem, régi olvasóim visszatalálnak hozzám, s újakkal is bővülünk. Vegyük most górcső alá a BESZÉDHIBÁT.

Gyakori probléma óvodáskorban a beszédhiba. Az egyik óvodában a logopédus ugyanabban a teremben dolgozik, amelyikben én, s látom a gyerekek hosszú névsorát, akik hozzá járnak. (Köztük néhány tanítványom is.) Szülők gyakran kérdezik, nem okoz-e problémát a tiszta magyar beszéd elsajátításában, ha egy másik nyelv hangzói is képbe kerülnek. Óvodapedagógusok sokszor nem is ajánlják ezeknek a gyerekeknek idegen nyelv tanulását, mondván, hogy ez ronthat a már meglévő beszédhibán.

Nos, én még nem találkoztam olyan tudományos kutatással, ami kimutatta volna a második nyelv káros hatását a hangképzésre. (Persze az is lehet, hogy csak én nem találkoztam vele. Ha valaki bármit tud, kérem, tájékoztasson.) Mindenesetre a saját tapasztalataim azt mutatják, hogy aki logopédushoz jár, ugyanúgy fejlődik, mint idegen nyelvet nem tanuló társai. Van egy tanítványom, aki tavaly tanulta meg az R hang helyes magyar kiejtését, miközben végig járt angolra. (A mi szempontunk szerint az angol köztudottan „raccsol”.)

(2011. január 20.)


Beírassam angolra (is)?

Beküldve: szeptember 9th, 2010 | Szerző: | Kategória: Blog | Címkék: | 1 hozzászólás »

Így év elején sok szülő felteszi magának ezt a kérdést. S tényleg érdemes végiggondolni néhány dolgot, mielőtt belevágnátok.
Legjobban te ismered gyermekedet, s látod rajta mennyire érdeklődő, hogyan fogadja az új dolgokat. Az úgynevezett „nyelvérzéket” első nekifutásra nem lehet és nem is érdemes figyelembe venni. Főleg ovisoknál! A korai nyelvtanulásnál épp az a jó, hogy hasonlóan működik, mint az anyanyelv elsajátítása. (Márpedig magyarul minden itt élő megtanul valahogy.) Iskolásoknál már másabb a dolog. Érdemes kikérni a tanítónő véleményét, persze te döntesz.
Inkább azt kellene átgondolni, hány különórára jár még csemetéd, s amellett bírja-e még a plusz terhet, belefér-e az idejébe a tanulás mellett. Én azt látom, hogy a tanfolyamaimra járók nagy százaléka még legalább két másik foglalkozásra jár. Ami persze nem baj, csak nagyon nehéz egyeztetni az időt. (Én már csak tudom, hiszen most épp a lányom délutánjait próbáljuk kisakkozni.)

(2010-09-09)


Mire jó a tábor?

Beküldve: augusztus 9th, 2010 | Szerző: | Kategória: Blog | 2 hozzászólás »

Valószínűleg megfogalmazódik néhányatokban az a kérdés, vajon van-e értelme egy öt napos angol tábornak. Mit profitálhat ebből gyermeked?

Természetesen csodára most se számíthatunk. Egy hét alatt még nyelvi környezetben se lesz valaki perfekt. De van néhány dolog, amiben egy intenzív hét több egy tanfolyamnál. Elég idő van például olyan játékokra, amikre évközben vagy a tanóra rövidsége vagy a csoportlétszám miatt nem kerülhet sor. Alaposan fel lehet dolgozni egy-egy mesét: megfelelő előkészítés után gyakorlatokat hozzákapcsolni, majd eljátszani. (Én a záróműsoron elő is szoktam adatni a gyerekekkel.) Szókincsük bővítése, a tanultak elmélyítése és a daltanulás alap dolog. És hogy emellett még jól is érzik magukat a résztvevők, az már csak hab a tortán!

(2010. augusztus 9.)


Műsor

Beküldve: június 3rd, 2010 | Szerző: | Kategória: Blog | Nincsenek hozzászólások »

Nos, megvolt az idei záróműsorom az iskolában. Szokás szerint azzal indítottam, hogy az a nap, amit meghirdettem, nem volt jó, mert pont akkor nem volt tanítás az iskolában. (Amiről persze én nem tudtam.) Újabb értesítés a szülőknek, enyhe pírral az arcomon, s remélve, hogy senki sem szervezte még át a napját emiatt. (Ezzel együtt az ovis záró bemutató óra időpontját is módosítanom kellett.)

De végül 20-ára minden összeállt. A gyerekek nagyon ügyesen és fegyelmezetten csinálták végig az előadást. Még azok a mondatok is a helyükre kerültek, amiket a próbákon egyszer se sikerült hibátlanul elmondani. Nagyon büszke vagyok mindenkire: aki örömmel szerepelt, aki az utolsó pillanatra tanulta meg a szövegét, s aki félelmét legyűrve, remegő térdekkel végül kiállt ennyi ember elé.

A műsorról készült felvétel a következő linkre kattintva megtekinthető:

http://www.somag.hu/videok/


Műsort adni vagy nem adni?

Beküldve: május 11th, 2010 | Szerző: | Kategória: Blog | Nincsenek hozzászólások »

Így tanév vége fele számomra másik nagy feladat az év végi műsor összehozása az iskolásoknak. Alapjában véve szeretem ezt, hiszen alkalmat ad arra, hogy megmutassuk a szülőknek nagy vonalakban, mit is tanultunk. A gyerekek számára szereplési lehetőség, ráadásul idegen nyelven. Jó kis tréning ez nekik a későbbi vizsgákhoz, a mások előtti megszólaláshoz.

Viszont szinte minden évben felteszem magamnak a kérdést, szembesülve az apróbb kudarcokkal: Megéri nekem ennyi energiát befektetni? Maga a műsorszámok megírása se egyszerű. Az utolsó hetekben órákon már „csak” próbálunk, amit nem biztos, hogy minden szülő jó szemmel néz, pedig ez is a képességfejlesztés része. Akik nem tudnak valami miatt részt venni a műsoron, azokkal mi legyen? Néhány gyerek pedig kikönyörgi otthon, hogy ne kelljen szerepelnie. Nem jó dolog pont az utolsó hónapban tanítványokat veszteni.

Ilyenkor mindig úgy döntök, jövőre nem lesz műsor. Aztán mikor vége van, s látom a gyerekek szemében az örömöt, a szülőkében pedig az elégedettséget, megnyugszom.

De jövőre biztos nem lesz műsor! (Legalábbis ilyen formában.)


Nyári táborok

Beküldve: május 1st, 2010 | Szerző: | Kategória: Blog | Nincsenek hozzászólások »

Lassan itt a nyár, vége az iskolának, s nekem ilyenkor a nyári táboraimra kell koncentrálnom.

http://www.somag.hu/nyari-taborok/

Régóta táboroztatok gyerekeket. Kezdtem az osztálytáborokkal, s aztán az angol megjelenésével egyidőben a nyelvi táborokra is egyre nagyobb igény mutatkozott. Még mikor volt az iskolámnak saját tábora Sarudon, oda vonultunk el egy-egy évfolyammal egy-egy hétre. Jött velem az osztály tanítónője, hiszen ő volt a gyerekek „pótmamája”, s mivel mindig összejött két csoportra való gyerek, megosztottuk őket. Amíg én az egyik felével angoloztam, ő a többiekkel kézműveskedett. Ez a rendszer annyira jónak mutatkozott, hogy azóta is így építem fel a táborok programját. Négy angol egymás után fárasztó, főleg a szünetben. (Nem a nyelv megutáltatása a cél!) A kézműves anyagot pedig úgy állítom össze, hogy a fiúknak is érdekes legyen.

Legszebb emlékeim az elsősökhöz fűződnek. Akkor még nem volt gyerekem, de már bennem volt az anyáskodás. Este mesét olvastam nekik, „Jó éjt puszit” kaptak, egyszóval kibabáztam magam.

Mostani táboraim már nem bentlakásosak, de akik részt vesznek, jól szokták érezni magukat. Ezt mutatja az is, hogy évről-évre visszatérő táborozóim vannak.


Folyamatosság

Beküldve: április 15th, 2010 | Szerző: | Kategória: Blog | Nincsenek hozzászólások »

Ezt a témát nagyon gyorsan elintézhetném, hisz’ elég lenne annyit írnom: legfontosabb dolog a korai nyelvtanulás során a folyamatosság. De azért egy kicsit bővebben szeretném kifejteni a témát.

A tv-ben egy nyelviskola vezetőjét egyszer megkérdezték, mi a véleménye a kicsik nyelvoktatásáról. Ő azt mondta, az kezdjen bele, akinek elég pénze van hozzá, hiszen, ha abbahagyják, nagyon gyorsan eltűnik az addig megszerzett tudás.

Ez persze nem csak a kicsikre érvényes. Mindig is tudták az iskolákban. Nem véletlen indítják kollegáim a szeptembert év eleji ismétléssel. Vagy gondolj csak arra, mire emlékszel az érettségi anyagból.

De térjünk vissza a gyerek angolra. Vannak olyan családok, akik több évi külföldi munka után hazatérnek, gyermekük kinti oviba járt, s már jól beszéli a nyelvet. Ha viszont innen kezdve nem fordítanak kellő figyelmet a további fejlesztésre, gyorsan elolvad a tudás. Azért teljesen nyomtalanul nem tűnik el, ha ismét találkozik a nyelvvel, könnyebben veszi az első akadályokat.

Ezzel persze nem azt szeretném üzenni, hogy elég, ha néha-néha járunk egy kicsit angolra. Igenis fontos, hogy ha eredményt akarunk, ne hagyjunk ki órákat, s ne adjuk fel, mondjuk egy év után. De ne azért ne is fogjunk bele, mert úgyis gyorsan elfelejt mindent, ha valami miatt abba kell hagyni egy gyermek angol tanfolyamot.


Biológiai sorompók

Beküldve: április 10th, 2010 | Szerző: | Kategória: Blog | Nincsenek hozzászólások »

Legújabb kutatások szerint a gyerekek nyelvtanulása során két olyan életszakasz van, melyek a későbbi tanulás szempontjából is döntő jelentőségűek. Ezeket biológiai sorompónak nevezték el, mivel lezáródásuk után már nincs visszaút, nincs újabb lehetőség arra, hogy az akkor megszerezhető előnyökhöz később hozzájussunk.

Az első ilyen sorompó 6-7 éves kor körül csukódik le. Eddig sajátíthatók el az adott nyelv hangzói, hanglejtése tisztán. Ha nincs a családban anyanyelvű, ez pótolható megfelelő hanganyaggal, rajzfilmekkel. De nem elég néha-néha bekapcsolni valamit. Napi szinten, ha csak „háttérzajként” is, hallani kell többször is ugyanazt az anyagot.

A második mérföldkő a 10-13 éves kor. Az a gyerek, aki még eddig sem találkozott egy második nyelvvel, később sokkal nehezebben fog megküzdeni a nyelvtanulással. Egy időben az iskolák is próbálták egyre lejjebb tolni az idegen nyelv bevezetését (valamikor 3. osztálytól volt kötelező), de elmondható, hogy egy magára valamit is adó iskola biztosítja az idegen nyelv oktatását bármilyen formában 1. osztálytól kezdve.

Az általam szerkesztett gyerek angol oktatócsomagokat e szempontok szerint alakítottam.